Farkasoló-gééééép!!!

El sem hiszem, hogy a miénk lett. Ma már Csillaghegyen alszik.

(A két kép Rolandék oldaláról)

Kalandos úton került az Echo-tanyáról, Magyar Rolandéktól, egy hatgyermekes családon át mihozzánk.
Lényeg, hogy ezek után már nekünk segít farkasolni finom magyar rackagyapjút, amivel sokan feldolgozás hiányában nem tudnak mit kezdeni, vagy amit akár néhányan kidobásra ítélt semminek tartanak.

(Fonóka-tábor 2013.július)

Pedig ebből készült például a csángó asszonyok lapszoknyája is, a katrinca (Gyimesben karinca), amit fekete racka gyapjából font hihetetlen finomságú fonallal szőttek (Gyimesben nem racka, hanem szálas), és olyan sűrűre szőtték hogy azon nem is derenghetett át a fény, ha a Nap felé tartották. Széles, színesen szőtt övvel, a bernyéccel erősítették a derékra.

(kép: világháló)

(Az utóbbi három kép Gyimesközéplokon készült ezév áprilisában.)

A farkasolót amerikai szakrajz után Rolandék készítették. Angolul Wool Picker, németül Der Picker vagy Wolle Picker, illetve Reisswolf, ha valaki esetleg utána szeretne nézni.

Szép képek és több szöveg Az Echo tanya oldalán. Itt és itt.

...És ha valaki gyönyörű helyre, szinte érintetlen környezetbe vágyik költözni, eladó a tanya, mert Roland, Cheryll és Csermely távoli vidékre költözik. Egy kis rész azért itt marad belőlük.

Köszönet a farkasolóért Rolandéknak, és Eszter családjának.
A farkasolónak a fogantyúja a legszebb. Gyertek Csillaghegyre megnézni, és dolgozni vele! A legjobb helyre került.

Rendszeres FONÓKA Csillaghegyen

Újraindul(t) a FONÓKA!!!
Hétfőn volt az első találkozó, de aki nem tudott róla, vagy nem tudott jönni, ne bánkódjon. Az eredetileg kétheti találkozásokkal meghirdetett Fonóka helyett most minden héten találkozhatunk (kivéve a hosszú hétvégés hétfőket).

Időpontok, témák és egyéb információk itt, a blog Fonóka oldalán.

Az első találkozások témája: A magyar racka átlényegülése.
Szinte hihetetlen, hogy a képen látható, mosáson, farkasoláson, kártolási folyamaton keresztülment gyapjú ugyanarról az állatról származik. És ez az átlényegülés bárki keze alatt, házi körülmények között végbemehet.
Gyertek, mert jövő héten még ugyanezt lehet csinálni, sőt még egy kis színt is viszünk a dologba, előkészítvén fonásra a gyapjúnkat. Hogy aztán meg se álljanak azok az orsók...

Köszönöm, ha megosztjátok, továbbadjátok a hírt.

A végtelenbe nyúló spirál

Mostanában keveset fonok magamnak. Sokkal inkább másoknak, illetve másokkal. Gyerekekkel. Sok gyerekkel.


A Waldorf iskolákban a 3.osztályban a Teremtés korszak (epocha) mellett nagy hangsúlyt kapnak a Mesterség órák. A mi iskolánkban különleges szerep jutott a gyapjúfeldolgozásnak. Annak révén, hogy a harmadikos osztálytanítónk saját juhainak gyapjával dolgozhattunk. (Mandula lányom jár ebbe az osztályba.) A tavaly májusban nyírt racka juhok gyapját a gyerekek mosták az iskolaudvaron. Ősszel kártoltunk, majd fontunk.  És festettünk is.

A mi osztályunkban mindenki, még a fiúk is tudnak kéziorsóval fonni. Mert hát ez volt a tananyag.
És miközben elsajátítottuk a "tananyagot", megtapasztalhattuk azt a teremtő aktust kicsiben, mikor is a (galaktikus) forgó mozgás hatására a kusza szöszhalmazból, a káoszból rend teremtődik az ujjaink között.
Az egyik legősibb őskép. A spirál. A lineárisba csúszó, a végtelenbe nyúló spirál maga a fonál... Nagy misztérium. És ez megérint mindannyiunkat. A gyerekeket különösen.

Aztán hívtak más waldorf iskolákba is.
Ezekről az alkalmakról alig vannak képek, mert a munka hevében nincs igazán lehetőség fotózni.
"Csak" emlék a szívmelengető érzés, mikor a harmadik nap után búcsúzáskor kezükben orsóval, a lányok átfogják a derekamat, és kedvesen mondják: Gyere holnap is....

Bizonyságul néhány kép:

 A bárányos "montázs" ötlete innen:

 A tablót Aarkus nagyfia, Áron készítette még a tavasszal egy Fonóka-beli egész napos munka után. (Köszönet a közzététel lehetőségéért Áronnak és Eszternek.)

Szerencsére a Fonókába egyre többen jönnek, gyerekek és anyukáik, és viszik jó hírünket a nagyvilágba.
Csillaghegyről nemrégiben egy cikk jelent meg a Csillagkürtben, a  budapesti 11.kerületben működő Csillagösvény Waldorf Iskola lapjában. (Köszönet a cikkért Boros Andreának. Kedves meglepetés és ajándék volt.)

Heti Fonóka most hétfőn (4-én) 15-18 óráig, illetve egész napos Fonóka 9-én, szombaton 10-18 óráig.
Aki hallja, adja át, és gyertek!!!

És júliusban megint lesz Lőrincz Péter-féle szövős tábor, mellette párhuzamosan fonás és nemezelés.
Részletek hamarosan.

Fonóka-képek

Bocsánat. De alig tudok képet mutatni. Rossz a cím. Jellemzően az utolsó öt percben jutott eszembe a fényképezőgép.

Pedig örülhettem, hogy élve lejutottam a hegyről az első találkozóra. A legnagyobb havazásban kellett tegnap elindulnom.
Befagyott a kocsi hátsó ajtaja, így a csomagtartót nem tudtam használni, rokkát, kártológépet, gyapjús zsákot, egyéb eszközöket, gyereket (most csak egyet) mind az utastérbe kellett ügyesen betuszkolnom.
Majdnem fél óra alatt tettem meg -motorfékkel, húsz-harminccal avászkodva- az alig 10 perces utat Szentendréig. Mire Csillaghegyre értem, Zsóka már beáztatta a gyapjút, és ropogott a tűz a kályhában. És vártak, érdeklődő, kedves asszonytársak...

Az első találkozó témája az volt (lett volna), hogy a különböző, fonásra alkalmas szálasanyagokkal ismerkedjünk, s a hazai nyers rackagyapúval közelebbi kapcsolatba kerüljünk, mondván ez a legkönnyebben és legolcsóbban (sokszor ingyen) elérhető alapanyag. Persze nagyon jó és kényelmes a szép, ilyen-olyan külföldi csodagyapjúkkal dolgozni, de én kifejezetten fontosnak tartom (főleg, mikor gyerekekkel foglalkozom), hogy lássa mindenki, mi "terem" itthon, és hogy mi munka kell ahhoz, hogy a lenyírt állat gyapjától eljussunk a kész, megkötött, megszőtt kelméig. Nem is tudjuk elképzelni, eleink mennyit dolgoztak, és mennyi tudást halmoztak fel a kender-, len-, és gyapjúfeldolgozás során.

Szóval mostunk (Zsóka mosott), farkasoltunk, az előző napról megszáradt tiszta, de még csomókban álló gyapjút tépkedtük kisebb darabokra, hogy a kézikártoló és a kártolódob már könnyen be tudja venni a fellazított gyapjúszálakat.
A kártolásnak két fő funkciója van. Egyrészt párhuzamossá, fonásra alkalmassá teszi az összegubancolódott, kusza szálakat, illetve a mosáskor még ki nem jövő szennyeződések, por, növényi maradványok is kihullanak belőle.

És a kézikártoló és a kártolódob kifejezetten jó arra is, sőt ez már maga az élvezet, hogy különböző minőségű gyapúszálat "keverjünk" egyneművé. (Tavalyelőtt nyáron első ilyen akciónk volt Angóranyuszis Erzsivel angóra és birkagyapjú összekártolása. Nagyon finom fonal lett belőle, imádtam.)
Ezen kívül színeket is lehet keverni. Ha pl. kék és sárga gyapjúszálakat kártolunk össze, a fonalunk első ránézésre zöld lesz, de ha alaposan megnézzük, látni lehet a kék és zöld szálacskákat. Ilyen hatást utólagos festéssel nem lehet elérni, csak kártolással és fonással. Nagyon izgalmas munka.

És ha az anyagminőséget, és a színt is keverjük egyszerre, az aztán az igazi gyönyörűség.
A háromórás együttlétből csak ennek néhány eredményét tudom mutatni, miután kapkodva elővettem azért a fotómasinát.


Persze előkerültek a kéziorsók meg a rokka is, mert az asszonynépség türelmetlen volt (értem én, én is az lennék, vagyok), kicsit belekóstoltunk a fonásba is, voltak, akik már gyakorlottabbak voltak, voltak, akiknek most volt kezében orsó először. Kevés volt már az idő, de nem baj, jövő héten szövés, két hét múlva (február 20-án) ismét fonás várja az eddigi és újabb érdeklődőket. Ha valaki a zordon időjárás miatt nem tudott most eljönni, ne bánkódjon, két hét múlva is elviszek mindent, kártolni is lehet még, mert csuda egy móka, meglátjátok.

Kártfátyol ("Batt")

Néhány kép még az itthoni hétvégéről. Hanga épp egy ilyen színes, vegyes-szálú gyapjú selyem keverék bundácskát fon éppen. Ő is kártolta.


(Apropó: nyelvhasználat. Mert mi is az a batt magyarul?
Roving, top, rolag, batt, erre min-mind meg kéne találni a magyar megfelelőt. Vannak ötleteim, meg vannak magyar szakszavak is, de gondolkozzunk együtt. Folyt.köv.)