2012. február 28., kedd

Fonaltartó tálka

Ebben gyönyörködöm napok óta.


Mert végre nekiálltam egy saját festésű, színátmenetes fonalamnak. Naniától jött az ihlet meg a noszogatás.


Mert szégyen ide vagy oda, hosszú idő óta nem mertem elkezdeni angol mintaleírásból kötni. Németül ismerem a titkosírást (a nyugati határszélen Bános Mária után Dianán, Verenán, Sandrán, meg Sabrinán nőttem fel), de az angol nekem akár kínai is lehetett volna. Meg hova és hogyan "slip, slip", mikor nekem a szemek is máshogy állnak a tűn? Persze ha azt mondták volna, hogy jobbra vagy balra dőlő fogyasztás, mindjárt világos...
Na de csak irigykedtem a sok szépség láttán, meg a Ravelry-ről is folyamatosan töltögetem le a cuccokat, de most megtörtént végre az áttörés. Mi a fenét vacakolok én mindig ennyit?


Ha elkészül a csipkeszélű sálacska, mutatom egészben. Már nagyon izgatott vagyok. A fele majdnem kész.

A tálacskát (amellett, hogy praktikus, - nem gurul el munka közben a fonal, sőt az áttört mintán keresztül is lehet vezetni a fonalat), gyönyörű ornamentikája és színvilága miatt imádom. Épp passzol a fonalamhoz. Vétek lenne eldugni egy táskába vagy zacskóba, miközben dolgozom. Külön öröm, miközben rájuk nézek.


Külföldi oldalakon már rég óta nézegetek ilyen praktikus kis csuprokat, (az 1001 fonalnál már lehet is kapni egyféle változatot), de mikor ezt a kis tálkát megláttam Kriszti anyukatárs standján egy közös vásárban, tudtam, hogy ez lesz az enyém (eredetileg persze nem ennek készült). El is határoztam, hogy rendelek tőle még többet, kicsit változtatva a struktúrán, meg hogy legyen színválasztékom. Szín színhez is igazodjon. Micsoda luxus! Nekem ez kell.

Kinek tetszik?

2012. február 23., csütörtök

Új vendég a Fonókában. ALPAKA

...És egyben időpontváltozás, illetve csak annyi, hogy a jövő heti, február 27-i hétfőn a szövés helyett kivételesen ismét a fonásé a terep. Ugyanis Demjén Cecília személyében ismét vendég érkezik a műhelybe.

Milyen érdekes, Fülöpné Erzsike, épp a napokban közzétett bejegyzésében mutatta új, gyönyörű, 100% alpakafonalból készült stóláját, és idézett egy rövid részt Az első magyar minőségi alpakatenyészet honlapjáról. Örömmel jelenthetem, hogy Cecília (aki a amúgy férjével és gyermekeivel Hollandiában él, de a farm családi vállalkozásként itthon, a Győr-Sopron megyei Jobaházán működik), eljön hozzánk, hogy bemutassa nekünk munkáját és az alpakát.



Hoz saját gyönyörű gyapjakat (különböző árban és minőségben), és mivel vállalkozásuk keretében a gyapjú feldolgozásához alkalmas eszközöket is forgalmaznak, bemutatja a Louet cég minőségi termékeit is.

És végre, ha használtan is, de lesz a Fonókának saját kártolódobja. Bárki jöhet ezek után akár saját gyapjait megkártolni, színes elképzeléseit megvalósítani.

Szeretettel várunk tehát minden érdeklődőt, aki szereti a minőségi gyapjakat, érdeklődik egy különleges vállalkozás iránt, és akinek fontos, hogy itthon hazai alapanyagból dolgozzon.

További időpontok és információ itt.

2012. február 19., vasárnap

A Csillaghegyi Fonóka holnapi vendége...

ANETT.
Kéziorsós tudományban számomra itthon ő a legnagyobb. Másfél évvel ezelőtt nekem is ő adta kezembe először az orsót.

A két héttel ezelőtti nagy hóesés miatt többen otthon ragadtak. Aki akkor lemaradt a kártolásról, még holnap is kipróbálhatja, lesz sok színes juhgyapjú, egyéb állati szőrök, csoda finom dolgokat lehet "kotyvasztani".
És lesz ott három különböző rokka is, ha valaki végképp nem tudná magát tartóztatni...


Gyertek! Szeretettel várunk mindenkit (hétfőn du. 3-tól 6-ig).
További időpontok és információk itt.

2012. február 15., szerda

Steinschaf - kész

Kiindulás innen.
Aztán ilyen lett:

Cérnázás közben




Motollán

Sikerült nagyjából a színeket egymás mellé passzítani, néhol cirmosak lettek a színátmenetek. Igazi szivárvány, visszafogott kivitelben.

A cérnázás hatására szerencsére kissé felpuhult, finomabb lett a kész fonal állaga, remélem, a mosás is segít még, mert mégis inkább valami felvehető darab szeretne lenni, mintsem szütyő vagy ilyesmi.

Mi lehet belőle? 7 dkg kb.130 méter.

2012. február 7., kedd

Fonóka-képek

Bocsánat. De alig tudok képet mutatni. Rossz a cím. Jellemzően az utolsó öt percben jutott eszembe a fényképezőgép.

Pedig örülhettem, hogy élve lejutottam a hegyről az első találkozóra. A legnagyobb havazásban kellett tegnap elindulnom.
Befagyott a kocsi hátsó ajtaja, így a csomagtartót nem tudtam használni, rokkát, kártológépet, gyapjús zsákot, egyéb eszközöket, gyereket (most csak egyet) mind az utastérbe kellett ügyesen betuszkolnom.
Majdnem fél óra alatt tettem meg -motorfékkel, húsz-harminccal avászkodva- az alig 10 perces utat Szentendréig. Mire Csillaghegyre értem, Zsóka már beáztatta a gyapjút, és ropogott a tűz a kályhában. És vártak, érdeklődő, kedves asszonytársak...

Az első találkozó témája az volt (lett volna), hogy a különböző, fonásra alkalmas szálasanyagokkal ismerkedjünk, s a hazai nyers rackagyapúval közelebbi kapcsolatba kerüljünk, mondván ez a legkönnyebben és legolcsóbban (sokszor ingyen) elérhető alapanyag. Persze nagyon jó és kényelmes a szép, ilyen-olyan külföldi csodagyapjúkkal dolgozni, de én kifejezetten fontosnak tartom (főleg, mikor gyerekekkel foglalkozom), hogy lássa mindenki, mi "terem" itthon, és hogy mi munka kell ahhoz, hogy a lenyírt állat gyapjától eljussunk a kész, megkötött, megszőtt kelméig. Nem is tudjuk elképzelni, eleink mennyit dolgoztak, és mennyi tudást halmoztak fel a kender-, len-, és gyapjúfeldolgozás során.

Szóval mostunk (Zsóka mosott), farkasoltunk, az előző napról megszáradt tiszta, de még csomókban álló gyapjút tépkedtük kisebb darabokra, hogy a kézikártoló és a kártolódob már könnyen be tudja venni a fellazított gyapjúszálakat.
A kártolásnak két fő funkciója van. Egyrészt párhuzamossá, fonásra alkalmassá teszi az összegubancolódott, kusza szálakat, illetve a mosáskor még ki nem jövő szennyeződések, por, növényi maradványok is kihullanak belőle.

És a kézikártoló és a kártolódob kifejezetten jó arra is, sőt ez már maga az élvezet, hogy különböző minőségű gyapúszálat "keverjünk" egyneművé. (Tavalyelőtt nyáron első ilyen akciónk volt Angóranyuszis Erzsivel angóra és birkagyapjú összekártolása. Nagyon finom fonal lett belőle, imádtam.)
Ezen kívül színeket is lehet keverni. Ha pl. kék és sárga gyapjúszálakat kártolunk össze, a fonalunk első ránézésre zöld lesz, de ha alaposan megnézzük, látni lehet a kék és zöld szálacskákat. Ilyen hatást utólagos festéssel nem lehet elérni, csak kártolással és fonással. Nagyon izgalmas munka.

És ha az anyagminőséget, és a színt is keverjük egyszerre, az aztán az igazi gyönyörűség.
A háromórás együttlétből csak ennek néhány eredményét tudom mutatni, miután kapkodva elővettem azért a fotómasinát.


Persze előkerültek a kéziorsók meg a rokka is, mert az asszonynépség türelmetlen volt (értem én, én is az lennék, vagyok), kicsit belekóstoltunk a fonásba is, voltak, akik már gyakorlottabbak voltak, voltak, akiknek most volt kezében orsó először. Kevés volt már az idő, de nem baj, jövő héten szövés, két hét múlva (február 20-án) ismét fonás várja az eddigi és újabb érdeklődőket. Ha valaki a zordon időjárás miatt nem tudott most eljönni, ne bánkódjon, két hét múlva is elviszek mindent, kártolni is lehet még, mert csuda egy móka, meglátjátok.

Kártfátyol ("Batt")

Néhány kép még az itthoni hétvégéről. Hanga épp egy ilyen színes, vegyes-szálú gyapjú selyem keverék bundácskát fon éppen. Ő is kártolta.


(Apropó: nyelvhasználat. Mert mi is az a batt magyarul?
Roving, top, rolag, batt, erre min-mind meg kéne találni a magyar megfelelőt. Vannak ötleteim, meg vannak magyar szakszavak is, de gondolkozzunk együtt. Folyt.köv.)

2012. február 4., szombat

Steinschaf

"Kőjuh" gyapja Németországból. E juhfajta gyapja közepes szálhosszúságú, aránylag durva, 31 micronos szálvastagsággal. Alapszíne a fehértől a szürkén át a feketéig változó.
Elég nehéz munkával nemezelődik, de ha már összeállt, stabil felületet képez, igen formatartó és strapabíró.
A pihe-puha, "babapopsi" minőségű fonalak mellett kifejezetten kedvelem a rusztikusabb fajtákat, ez most egy próbafonal lesz. Persze, hogy szivárványos. És hosszan színátmenetes.



A szivárvány hét színéből 2 sorozatnyi 5-5 grammos kis kupacokat vettem, a vöröstől haladok a bíbor felé.
Két orsóra külön-külön fonom meg a hétszer fél dekákat, majd színt színnel illesztve kétágúra cérnázom.



A színek visszafogottan érvényesülnek, mivel a gyapjú nagy százalékban tartalmaz fekete szálakat. Megfonva cirmos lesz a fonalunk is, jól láthatóan kapaszkodnak egymásba a fekete és a színes szálak. (Egyelőre nagyon tetszik.)


Anyóka ül téli havas estén a kandalló előtt.

2012. február 1., szerda

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...