2012. január 29., vasárnap

Spulnizógép

Átmentünk modernbe. Mert lehet ugyan kapni Lőrincz Péternél kézitekerentyűs spulnizót, magyarul orsózót, de nekünk nem kell (mondjuk így, nincs rá keret), mert van nekünk villanyhajtásos.

És öröm is van, mert így a fiúgyermeknek is akad munkája.


Bár senki ne higgye, hogy nálunk a férfiember ki van rekesztve a jóból. Sőt. Nem is hagyja magát. Nekünk, lányoknak kell sorban állni. Várni, hogy végre átadja a régóta várt, hőn óhajtott hajócska vetélőt. Nem játékból vagy bosszantásból nem adja. Nem. Hanem mert kemény munka van. Teljes elszánással és odaadással.

Gondoltam, adok neki egy ki tudja honnan lévő, ki tudja milyen összetételű halványkék fonalat. (A kék amúgy abszolút melléfogás lenne egy okker, narancs, bordó felvetéshez.)

Gondoltam, 10 perc múlva megunja úgyis, meg elfárad, mert állnia kell. Hát nem. 80 cm-nél elraktam a kék fonalat, most anya jön.

Spulniztunk még szép, odaillő fonalakat,

saját fonásúakat is persze,


...de nem anya jött még, hogyan is gondolhatta volna.



A népek-és a zongora- elcsendesedése után azért nekem is jutott végre egy kis lehetőség.


Egy messzi cél lebeg a szemem előtt (ugye mert ahhoz a varrógépet is elő kéne majd venni), de Colette már elkészítette nekem a ferdepántot hozzá.

2012. január 26., csütörtök

FONÓKA indul Csillaghegyen

Közhírré tétetik!!!...


Sáringer Erzsébetről, Zsókáról többször írtam már. S mióta Schäffer Erzsébet tollából az idei Nők Lapja 2.számában megjelent egy cikk Zsókáról és birodalmáról, a Csillaghegyi Közösségi Ház Kézművesházáról, egyre több az érdeklődő. A házban évek óta tartanak különböző kézműves szakköröket, kurzusokat, többek között szövést is. Lőrincz Péter szövőszék-készítő mester rövidebb hosszabb kurzusai évek óta rendkívül népszerűek.

A tavaly márciusi "3.fonókörnek" is már Csillaghegy adott otthont, miután Pilisszentlászló kissé messzi és nehezen megközelíthető helyszínnek bizonyult. Zsóka nyitott és baráti szívvel fogadott minket, és azóta is hívja és várja a fonni vágyókat is.


Örömmel jelentjük, hogy a gyapjú szerelmeseinek februártól immár heti rendszerességgel lesz lehetőségük találkozni. Heti váltásban minden hétfőn 15-18 óráig lehet majd szőni, illetve fonni Csillaghegyen. A szövést a páratlan heteken Kamocsai Judit, a fonást, gyapjúfeldolgozást a páros heteken pedig Sáringer Zsóka és én vezetjük.

Az egymást követő foglalkozások tematikailag egymásra épülnek majd, de egyáltalán nem lesz szoros "tanrend", bármikor be lehet kapcsolódni.

Tehát az időpontok:

Fonás: február 6., február 20, március 5., március 19., április 1.

Szövés: február 13., február 27, március 12., március 26., április 9-e lenne, de az Húsvéthétfő, majd meglátjuk, hogyan tovább.

Helyszín:

Csillaghegyi Közösségi Ház (1039 Budapest, Mátyás király út 11.-15.). Megközelíthető a Batthyányi térről induló Szentendrei Hév Csillaghegy megállójától, gyalog 2-3 perc.

Tervezünk még a régebbi fonókörökhöz hasonló egész napos rendezvényeket, tematikus napokat, melyekre az adott témában járatos szakembereket, akár blogtársakat fogunk meghívni. (Kívánságokat, ötleteket szívesen veszünk.)

Ezentúl erre a külön oldalra kerülnek majd fel mindig azok az információk, melyek az aktuális szövős-fonós találkozókról, kurzusokról, egyéb rendezvényekről adnak hírt.

Megköszönnénk, ha segítenétek, hogy a Fonóka híre minél szélesebb körben ismertté váljon. Aki ennek a bejegyzésnek, vagy a Fonóka oldalának a linkjét blogjában közzé teszi, egyik foglalkozásra féláron jöhet, vagy egy saját fesétsű-kártolású gyapjúcsomaggal kedveskedünk neki. (Lehet választani.) Kérlek, hagyjatok kommentet, hogy követni tudjam,ki tud ezzel segíteni. Köszönjük.

Az első foglalkozás témája (a fontos információk mellett) már a FONÓKA oldalán.

2012. január 24., kedd

Szinkronicitás

Sok évvel ezelőtt olvastam C.G. Jung könyvét a szinkronicitásról, a látszólag (tértől és időtől független) véletlenszerű egybeesésekről. Akkoriban sok ilyen történt velem. (Persze ennek is volt oka, Jung ezt a szinkronicitás szinkronicitásával magyarázza. Olvassátok el, nagyon érdekes.) Mindig megborzongtat, mikor ilyesmi történik velem. Egyikről még tavaly írtam is egy bejegyzést.

És tegnap is történ valami, látszólag nem nagy dolog, de mivel az esti meseolvasás mélységében történt, szintén megérintett.

Mandulával délután Csillaghegyen jártunk, s miközben szövögettünk, Judittal és Zsókával a februárban induló rendszeres szövős-fonós, kártolós-festős találkozók tervezetét beszéltük át.


(A baba Karácsonykor érkezett, azóta le se lehet tenni. Az angyal Caroline volt.)


Aztán siettünk haza a többi gyerekhez, gyors vacsi, mosdás, ágybabújás. Közben zsongott a fejem a tervektől, meg azon morfondíroztam, mit, hogyan, hova, kinek milyen kép, szöveg, stb.

"Gyors, rövid mese, anyának még dolga van"-kaptam is le a könyvet csak úgy találomra. (Milyen érdekes. Találomra, azt jelentené, véletlenül azt.) És felütöttem. Véletlenül találomra.
A mese: A veres ökör.

A legszebb motívum:
Királykisasszony útnak indul, hogy elveszett, átokkal sújtott mátkáját megtalálja. Rengeteg erdőben ősz öreg anyóka.
"-Nesze, fiam, adok neked három mogyorót. Ha akárhogy megéheznél is, sohase törd fel, csak akkor, ha olyan nagy bánat éri a szívedet, hogy azt hiszed, megszakad."

...Hát hogy ne szakadna meg a szerelmes szív, mikor olyasmiket lát és érez. Szép lassan feltöri mind a három mogyorót.
"Az (első) mogyoróban egy parányi asszonyka volt, aki szorgalmasan fésülgetett néhány szál fehér gyapjút. (...)
Úgy fájt a szíve, hogy feltörte a második mogyorót is. Hát, én istenem, abban is egy parányi asszonyka volt, s az font, font, olyan sebesen, hogy aki nézte, az is beleszédült. (...)
Harmadnap a harmadik mogyorót törte fel szegény királykisasszony, hát abban is egy icike-picike asszony ült, s nagy buzgalommal szövögetett. (...) "

Nagyon szép, mélyenérintő mese, rengeteg archetipikus képpel. Olvassátok el.
(A veres ökör. In: Benedek Elek: Ezüst mesekönyv, 156.o., Kriterion 1975.)

És gyertek Csillaghegyre gyapjút fésülni, fonni, szőni.

...Elveszettnek hitt társat magatokban megtalálni!

2012. január 22., vasárnap

A hosszú hallgatás oka

...hogy családi székhelyünket egy rövid időre áttettük ide:

Bleichstrasse 39

(Másfél hónapig egy arab vízipipa-bár, egy török-olasz pizzéria, egy fegyverkereskedés, egy hajléktalanétkezde és egy kínai sarki fűszeres tőszomszédságában laktunk. )


Meg szerencsére ide:

A Darmstadti Waldorf Iskola

Mirkó osztálya

A "napközi". A kártoló csak úgy ott van ...


Sőt napjaink jó részét ilyen környezetben töltöttük. Másképp nehezen bírtam volna én is.

Flow-form az udvaron


"Tananyag."

Még több kép hamarosan.


2012. január 18., szerda

Se nem betonkeverő, se nem sodrófa. Mi az?

Rokka.
(Kedves, nem? A betonkeverőt egy kisfiú, a sodrófát egy anyuka mondta a rokkánkra még nyáron a Mesterségek Ünnepén. Azóta gyűjtöm az aranyköpéseket, ez a kettő a kedvencem.)

Hát... rokka. De nem is egy, hanem 17 db egy teremben!


Azt hihetnénk, hogy rokkagyárban voltam, de nem.



Hamarosan mesélem és mutatom, hol voltam ilyen sokáig.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...