Bár több vonatkozásban is egy nyelvet beszéltünk a Kalotaszegről érkezett Bori nénivel, mégis többedszerre értettem csak meg a "tudományt".
És Bori néni csak mesélt és mesélt... És ott akkor én 100 évvel öregebb voltam. Vagy annál is többel.
Mit jelent(het) az idézőjelbe tett mondat? Melyik a szebeni kerék, és miért olyan, amilyen? (A későbbiekben ez a kérdés még fontos lesz.)
"Megfejtés" és több kép hamarosan, addig azért szívesen veszek egy-két költői, szabad, ám akár tudományos fordítást is. Valami nyeremény azért lészen.
Bori néni, ilyen szép szeretnék lenni öregkoromban. És azok a régi rokkák...
VálaszTörlésTippelek is egyet: a bucsa valami állati szösz, a pátyaszösz talán kender.
És biztos olyan jó ízesen beszélt:)
VálaszTörléshttp://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3489&pageIdx=2
Ezt az érdekes cikket találtam ezzel kapcsolatban. De a bucsáról nincs említés, most már én is kíváncsi vagyok:)
Az esztováta a szövőszék, ennek a hosszanti szála a nyújtószál, ez a finomabb, a keresztbe beöltött pedig a beverő szál, ez a vastagabb. A bucsát én sem tudom, talán a gyapjúszösz, a pátyaszösz pedig a kenderszösz.
VálaszTörlésAz én falumban (Tornyospálca) az én gyerekkoromban volt valakinek esztovátája, amit ugye többen is használtak - fizetség ellenében. Így "lakott" nálunk is, nem is egyszer. Az még majd akkora volt, mint most egy lakótelepi nagyszoba. (Úgy rémlik hogy esztavátának nevezték felénk.)
VálaszTörlésSe "bucsát" se "pátyaszöszt" nem font anya - nem is emlékszem hogy font volna akkoriban. Csak arra emlékszem, hogy a padláson ott volt a rokka. Sajna nem tudtam nyomára akadni.
Ennek megfelelően a "nyuttót" vatte anya valahol.
Akkoriban minden rongyot kb 2 cm széles csíkokra szaggatott anya - én most foltvarrok belőle - és abból szőtte a szobába való szőnyegeket. Ez - mármint a hasgatott rongy volt a Bori néni szerinti "béverő". Hát ennyit a nosztalgiából.