A kiállítás

...még rendezés alatt.


Ráadásul fotóaparát híján -nézzék el nekünk- telefonnal készültek a képek.
Mégis felteszem a hírt, hátha kedve támad valakinek hétvégén Dunbogdányba ruccanni családostul a Négyszínvirág gyermek összművészeti fesztiválra. (A háromnapos rendezvényen valamennyi program ingyenes.)


Mesei hangulat létrehozása céljából kértek fel egy kis kiállításra, melynek megnyitójára pénteken 17 órakor kerül sor. Szombat és vasárnap pedig többedmagammal fogok kézműveskedni a gyerekekkel, engem kifejezetten rokkázni hívtak. Viszem a strapabíró rokkámat, de kitaláltam némi gyapjús, ill fonalas játékot is, hogy tudjon hazavinni valami maradandót is a kedves érdeklődő.

Részletek a rendezvényről itt.

A szebeni kerék - JÁTÉK!

"A bucsát nyeli a szebeni kerék, de a pátyaszöszt nem nyeli. Azt kéziorsóval fontuk. Az esztovátán a nyúttó finomabb kellett legyen, a béverő vastagabb. A nyúttó ezért pátyaszöszből van fonva."


Bár több vonatkozásban is egy nyelvet beszéltünk a Kalotaszegről érkezett Bori nénivel, mégis többedszerre értettem csak meg a "tudományt".


És Bori néni csak mesélt és mesélt... És ott akkor én 100 évvel öregebb voltam. Vagy annál is többel.

Mit jelent(het) az idézőjelbe tett mondat? Melyik a szebeni kerék, és miért olyan, amilyen? (A későbbiekben ez a kérdés még fontos lesz.)
"Megfejtés" és több kép hamarosan, addig azért szívesen veszek egy-két költői, szabad, ám akár tudományos fordítást is. Valami nyeremény azért lészen.

Néhány nemezgolyó

lapult valamelyik kis kosaram mélyén. Felcicomázva némi ékszeralkatrésszel, tegnap elkészült egypár nyaklánc -díszítendő a hétvégi standomat. Merthogy megint vásár, vagyis nagy esemény, idén négy napos a Visegrádi Palotajátékok. Nekem csak egy ugrás és gurulás (le a hegyről).

(A háttérben egy elfekvő bicikli)

Ma egész nap festettem, mert a Győrkőcfesztiválon majdnem minden színátmenetes csipkefonalam elkelt. Párom és a gyerekek szerint oltári büdös a gyapjú és az ecet együtt (én szeretem), de kárpótolhatta (?) őket a gyönyörű színek látványa.


Az említett gyapjú csipkefonalam így néz ki (nyersen) megkötve.

A sáltűn visszaköszönnek a színes nemezgolyók.

Új színekkel kísérletezem

És persze, hogy a soron következő vásár előtti napon, indulás előtt pár órával. Nemsokára indulunk testületileg a Győrkőc Fesztiválra. Részletes program itt.
Megint nem fogok sokat (eleget) aludni.

Szóval új színek... Mert akárhogy is idegen (volt nekem), de ezeknél a színkombinációknál belecsempésztem a feketét. (Ami önmagában, ha nem túl sűrű a festék, inkább szép kékeslilát ad.) Itt a színeket mélyíti, teltté teszi. A purpurrot (bíbor) feketével mélyítve most a nagy kedvencem.


Ezt a 100% gyapjú csipkefonalat amúgy nagyon szeretem. (50 g-os motringba motolláltam, kb. 260 méter.) Megkötve szinte blokkolás nélkül is szépen tartja a formáját. És mivel csipke lesz belőle, most próbáltam úgy festeni, hogy az árnyalatok egymáshoz közeliek legyenek, illetve hosszú színátmenetet képezzenek. És ami még különleges, hogy selymesen fénylő maga a fonal.
Ezt a fajtát festette meg Elinor is, miután jónéhány gombóccal tért haza tőlem. Én is kaptam tőle egy gyönyörűséget.

Tündit még tavasszal, a harmadik fonókörön ismertem meg végre személyesen. (Mert a Meskáról már régóta "ismertük" egymást.) Még ezt a képet sem mutattam, ami többek között ott készült, Csillaghegyen.


Ez a kép a rokkák miatt is érdekes. A kemencepadkán ülve, sorban kipróbálhattuk őket.
Moncsi kezében Kromski-kéziorsó. Szilcsil (Lipcséből) a sajátján, egy német mester készítette rokkán fon. Anett előtt (szintén a sajátja) egy Lady Bug, Elinor a holland Moswolt-ot , Kabó pedig a Kromski Prelude-öt próbálja. (A kép későn készült, Bucilla már elment, pedig sok szépséget hozott megmutatni.)
Jó volt veletek!